Dennis Andrew Nilsen (1945.11.23 - ) skót nekrofil sorozatgyilkos. Alias Kedves Gyilkos, alias Muswell Hill Gyilkos. Első becenevét arról módról kapta, ahogy későbbi áldozataival megismerkedett, a másodikat pedig arról a helyről ahol élt és a gyilkosságok történtek. A brit Jeffrey Dahmer-ként is emlegetik.

Nilsen szülei elváltak, mert az apja nem mutatott különösebb érdeklődést a családi élet iránt. Így Nilsen-t tulajdonképpen az anyai nagyapja nevelte, akit nagyon szeretett. Nagyapja halála és a tény, hogy látta a halott nagyapját a temetés előtt, szerepet játszhatott Nilsen személyiségfejlődésében. Csendes, visszafogott gyerekké vált, aki kitért az emberek szeretet-kísérletei elől. Kedvenc időtöltése volt, hogy kiment az öbölbe - Nilsen nagyapja halászattal foglalkozott -, és figyelte a halászhajókat. Nilsen egy alkalommal a víz alá került, pánikba esett és majdnem megfulladt. Halálközeli élménye közben azonban megnyugodott, azt hitte, hogy a nagyapja jön érte, hogy megmentse.

Kamaszkorában Nilsen felfedezte, hogy nem heteroszexuális, azt azonban nem tudta eldönteni, hogy biszexuális-e vagy meleg. Hogy ennek a végére járjon, alvás közben megfogdosta a nővérét és a bátyját, de eközben a bátyja felébredt. Nilsent kigúnyolták ezért, és innentől kezdve a bátyja hen-nek hívta, ami skót szleng a lány szóra. Nilsen ahelyett, hogy megpróbált volna normális kapcsolatokat keresni, inkább elfojtotta vágyait. Ez az elfojtás, kombinálva a zavaros neveltetésével és némi gyilkos hajlammal vezetett odáig, hogy sorozatgyilkossá vált.

Dennis Nilsen a tipikus sorozatgyilkos. 1978 és 1983 között fiatal férfiak estek a csapdájába, akikkel bárokban, véletlenszerűen ismerkedett meg. Ételt, italt, szállást ajánlva nekik a lakására csalta, majd megölte őket. Az áldozatokat kötéllel, vezetékkel vagy nyakkendővel fojtotta meg illetve ha még életben maradtak, de már öntudatlanok voltak, vízbe fojtotta őket. A gyilkosságok után lemosta, majd felöltöztette az áldozatok testét, amiket maga körül helyezett el a szobájában. Csókolgatta őket, beszélt hozzájuk, velük aludt, úgy kezelte őket, mint a partnereit. Végül feldarabolta őket és két londoni házában rejtette el a maradványokat.  Nem csupán elcsalta, megölte, megcsonkította a halottakat, testrészeiket különféle helyekre elrejtve, de hat esetben szexuális aktust is létesített az elhunytakkal. Azt állította, hogy még mielőtt gyilkossá vált volna, már fantáziált passzív, öntudatlan esetleg halott testekkel történő szexről. Stephen Sinclair volt Nilsen utolsó áldozata. 1983.01.23-án ölte meg. Nilsen és Sinclair közösen érkeztek Nilsenhez, ahol zenét hallgattak. Sinclair elaludt, és Nilsen megfojtotta egy nyakkendővel, majd lefürdette a testet, beszórta talkummal. Ezután az ágyába fektette, három tükröt rendezett el a szobában, majd befeküdt a test mellé és elaludt. Letartóztatása után azt mondta, hogy szerelmes volt Sinclair-be és még a cellájában is maga mellett érzi őt.

Tetteinek beismerésekor hajthatatlanul állította, hogy sohasem közösült az áldozatokkal a gyilkosság után, azt állította, hogy csupán maszturbált a testek fölött illetve a combjaikhoz dörgölőzött. Azt mondta, hogy az áldozatai túl tökéletesek, túl gyönyörűek voltak a közönséges szex szánalmas rituáléjához. Nielsen nem tudta megnevezni az összes áldozatát. Néhány esetről azt állította, hogy csak akkor vette észre a halottat, amikor reggel felébredt, de arra már nem emlékezett, hogy megölte volna. Azonban lehet, hogy ezzel csak azt akarta bizonyítani, hogy őrült, emiatt nem is felelős a gyilkosságokért. Néhányan úgy gondolják, hogy több áldozata lehet, mint amennyit bevallott.

Nilsen tizenöt áldozatából hármat egy észak londoni appartmanban ölt meg (Cranley Gardens 23). Az apartman legfelső részében lakott, ami korábban a padlásnak használtak. Szomszédai egyáltalán nem vették észre, hogy férfiakat csal a lakására, ahol végül megöli őket. Csak az tűnt fel nekik, hogy a lefolyók nem úgy működnek, mint ahogyan az elvárható. Ironikus módon maga Nilsen siettete a lebukását panaszkodásával. A Sinclair megölése utáni napon panaszos levelet írt a háziúrnak, hogy a ő és a lakók akadályoztatva vannak, és ez nem tolerálható tovább. A kiküldött karbantartónak gyanús lett a sok zsír és csont, ezért szólt a felettesének, aki segített a darabokat eltávolítani a csőből, és elvitte megvizsgáltatni a maradványokat. Ezután kihívták a rendőröket, akik meghallgatták a lakókat, utoljára Nilsen-t, akinek a lakásában megérezték a bomló testek szagát. Azonnal letartóztatták.

Meglepő módon az appartman még mindig áll, felújították, és a közelmúltban eladásra került, jóllehet eléggé nyomott áron.

Amíg a Melrose Avenue-n lakott, Nilsen kibelezte az áldozatokat, és a szerveiket a Gladstone Park melletti tulajdonán lévő kerítés mellett rejtette el. Később megcsonkította a testeket, és a részeket elégette, gumiabroncsokat rakva a tűzhöz, hogy elnyomja az égő hús szagát. Miután a tűz kihalt, egy gereblyével átkutatta a hamut a felismerhető maradványok után, amiket aztán összezúzott. Amikor a Muswell Hill-en lakott, a még friss testeket a konyhában vagy a fürdőkádban csonkította meg majd megfőzte a fejet, a kezeket és a lábakat. A húst, a belső szerveket, és a kisebb csontokat lehúzta a vécén. A maradék csontozatot a szemétbe dobta.

James McKeith, Nilsen védelmének egyik pszichiátere tanúvallomásában elmondta, hogy Nilsen érzelmi fejlődése hiányos volt és nehézségei voltak az érzelmek kifejezésével, kivéve a haragot, és ez egy meghatározhatatlan személyiségzavaros állapotot okozott nála. A másik pszichiáter, Patrick Gallwey, borderline, pszeudo-normál, nárcisztikus személyiségzavart diagnosztizált Nilsen-nél, skizoid kitörésekkel, amelyek rosszabbodtak a társadalomtól való elszigeteltségének következtében. Intellektuálisan tudatában volt a tetteinek, de azok valódi természetét nem ismerte fel. Másfelől az ügyészségi pszichiáter, Paul Bowden vitatta, hogy köznapi értelemben Nilsen abnormális lenne. Szerinte Nilsen inkább manipulatív személyiség, aki képes emberi kapcsolatokra, de szívesen tárgyiasította az embereket, viszont mentális zavarai nem voltak

"Néztem őt... békésen ült a fotelemben. Emlékszem, azt kívántam, bárcsak ilyen békében maradna örökké. Úgy éreztem, az erőmmel enyhítek a terhein."

"Bárcsak le tudtam volna állni, de nem tudtam. Nincs más izgalmam és boldogságom."

"A népesség nagyjából nem "átlagos" és nem is "normális". Úgy tűnik a kollektív tudatlanságuk köti össze őket és az, amik ők egyáltalán. Mindannyiuknak megvannak a mélyen sötét gondolataik, sok zajongó csontvázzal a titkos konyhaszekrényeikben. Gyötri őket a lenyűgözöttségük azzal a "típussal" kapcsolatban, mint én is vagyok, gyötri őket a a rejtély, hogy miért és hogyan képes élő személy olyan dolgokat tenni, amelyek tulajdonképpen a saját magukban is meglévő sötét képek és tettek. Hiszem, hogy képesek azonosítani ezeket a sötét képeket és tetteket és gyűlölni bármit, ami a saját sötét oldalukra emlékezteti őket."

"Tudok aludni azok miatt, amiket tettem, nincsenek rémálmaim miattuk."

"Sokkal durvábban ítélem meg magamat, mint ahogy bármilyen bíróság képes lenne."

"Átkozott vagyok, átkozott és átkozott. Hogy az istenben tudtam ilyeneket tenni?"

Előző rész:
Jerry Brudos a női cipőkért rajongott

Következő rész:
Ted Bundy nem akarta elfelejteni a bűneit

Források:
https://www.ranker.com/list/necrophilia-serial-killers/jacob-shelton
https://en.wikipedia.org/wiki/Dennis_Nilsen
https://www.ranker.com/list/dennis-nilsen-facts/amandasedlakhevener
http://www.azquotes.com/author/54349-Dennis_Nilsen