Hogy mire ez a nagy megelevenedés, ugye-ugye-ugye?

Azért mert meguntam a Facebook-ot. Egy darabig publikálgattam ott is, de ott - nem tudom miféle kényszer ez - csak olyasmit lehetett, mint amit mindenki más is publikált, ilyen politikai cikkeket, meg mémeket, meg ésatöbbi. És akkor az ember meg várta, hogy likeolják-e vagy sem. És persze erre könnyű ráfüggeni, én meg nem nagyon akartam - de azért sikerült -, amúgy is tök szánalmasnak tartottam az egészet. Így aztán abbahagytam. Egyelőre ugyan nem töröltem a fiókomat - de ami késik, nem múlik -, de legalább a telefonomról töröltem az alkalmazást, amennyire csak lehet.

Érdekes dolog ez a függés. Az ember azt mondja, hogy á, ő nem, meg hogy dehogy is. De most, hogy nem használom, csak most veszem észre, hogy hány cikknél meg képnél jön elő, hogy ezt milyen formában kéne fölraknom a Face-re, mit kéne írnom, ami vicces, mire rájövök, hogy a kutyának a faszát.

Ez itt sokkal jobb hely, ha közléskényszerem van. Nincs, hogy ugyan ki olvassa már, mert úgysem olvassa senki, tehát vesztenivaló sincs. Ráadásul a családomnak sem szólok, hogy pörög megint a lap. (Tudják, hogy van, mert eddig is volt, csak azt nem, hogy él is.) Sőt! Még azt is meg fogom tenni, hogy egy-egy cikket jelszóval látok el, így gyakorlatilag csak én olvashatom el egyedül. Ha nagyon politizálni vagy erotizálni akarok.